Az iskola névadójáról

Iskolánk névadója, Tompa László, Reményik és Áprily mellett a Helikon-líra harmadik megteremtője volt.
1883. december 14-én született Betfalván. Jogi tanulmányait befejezve Kolozsvárról Székelyudvarhelyre került megyei tisztviselőként. 1918-ban vármegyei főlevéltárosnak nevezték ki. 1919-től ő szerkesztette a helyi Székely Közlöny című lapot. Korábban kedvtelésből írt verseit publikálni kezdte az erdélyi irodalmi folyóiratokban (Erdélyi Szemle, Napkelet, Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Helikon). Több verssel és műfordítással gazdagította a marosvásárhelyi Zord Idő című irodalmi lap olvasóit.
1921-ben megjelent első kötete, az Erdély hegyei között, amely 15–20 év termésének válogatása volt. Ezt rövidesen még kettő követte: az 1923-ban kiadott Éjszakai szél és az 1929-ben megjelent Ne félj. 1940-ben jelentette meg újabb költeményeit Hol vagy ember? című kötetében.
1943-ban lemondott a lapszerkesztésről és nyugdíjaztatását kérte, de 1944-ben elvállalta egy évre a magyar irodalom tanítását a székelyudvarhelyi gimnáziumban.
A két világháború közti korszakban nem volt népszerű, nem is törekedett kitörésre elszigetelt helyzetéből, de jelentős képességeit többször érte elismerés. 1920-ban megnyerte a Zord Idő verspályázatát az Idegen falusi fogadóban című versével. 1929-ben az Erdélyi Helikon Kemény János-nagydíját nyerte el, 1941-ben Baumgarten-díjat kapott. A felszabadulás után aktív részese lett a romániai magyar irodalmi életnek, és gyűjteményes kötetét 1955-ben Állami-díjjal tüntették ki (Régebbi és újabb versek 1903–1954).
1963 májusában bekövetkezett haláláig Székelyudvarhelyről, mondhatni ki sem mozdult.

 

 

Comments are closed.