Ha a székely anyaváros felé közeledünk, már távolról feltűnnek azok az épületek, melyek Székelyudvarhelynek az „iskolaváros” jelzőt adták.
Ezek közül az egyik a méretében nem túl nagy, 1934-ben épült „Tompa László” nevét viselő, 1-es Sz. I-VIII osztályos iskola.
Iskolánk múltja és jelene Székelyudvarhely szombatfalvi részéhez kötődik.
A falu első írásos említése 1497-ből származik, Szombatfalva néven. Orbán Balázs szerint eredeti neve Szentgyörgyfalva lehetett, mivel a pápai tizedjegyzék Regestrumában szerepel egy ilyen nevű udvarhelyszéki falu, és Szombatfalvának épp Szent György a védőszentje.
A régi település és falu a mostani temető környékén állhatott, a jelenlegi templomot pedig több mint 2oo évvel ezelőtt építették.
Adatok hiányában, csak feltételezhetjük, hogy az elmúlt évszázadokban a templom mellett felekezeti iskola is működött, s a városban tevékenykedő jezsuita és ferencesrendi szerzetesek járhattak ki tanítani..
A múlt század végén Székelyudvarhelyen, a több évszázados hagyománnyal rendelkező, nagy múltú felekezeti iskolák mellett, néhány új állami iskolát alapítanak.
A századvég felpezsdült és a város életében nagyarányú változásokat hoz. Ilyen nagy változás 1895-ben Szombatfalva Székelyudvarhelyhez való csatolása is..
A mai Tompa László Általános Iskola előde 1896-97-es tanévben alakult át községi fiúiskolává. Kezdetben a szombatfalvi templom melletti épületben ( ma a templom ravatalozója ) zajlott a tanítás. Az osztálylétszámok növekedésével bérelt helyiségekben tartották az órákat.
Az 1898-99-es tanévtől, a meglévő anyakönyvek tanúsága szerint, az iskola felkészült, nagy tudású tanítómesterekkel rendelkezett, hisz nem kisebb rangú udvarhelyi polgárok járatják ide gyermekeiket, mint Gönczy Lajos, a Kollégium igazgató-tanára, Vánky Kálmán mérnök, gróf Lázár Ádám vármegyei főjegyző, Molnár Károly főreáliskolai tanár, dr. Lengyel József orvos, Sándor Mózes magyar királyi tanfelügyelő, hogy csak a fontosabbakat említsük. De ebben az iskolában tanulnak a város kisiparos társadalmának ( szűcsök, szatócsok, tímárok, szíjgyártók,stb.), hivatalnokrétegének ( tanácsi írnokok, járásbírósági szolgák, postai alkalmazottak, st.) és Szombatfalva paraszttársadalmának ( napszámosok, zsellérek, béresek, téglavetők, fuvarosok, stb.) gyerekei is, katolikusok, reformátusok egyaránt.
Az iskola községi iskolaként működött az 19o7-19o8-as tanév végéig, majd a város kérésére az állam vette át.
A városnak, a már említett Szombatfalva felé való terjeszkedése, a gyereklétszám növekedése, indokolttá tette egy új iskolaépület felépítésének a gondolatát, annál is inkább, mert 1935-ig, az új iskolaépület felépültének időpontjáig, a tanítás bérelt helyiségekben zajlott, sokszor évente költözködniük kellett az egyes osztályoknak.
Az iskolaépítés ügyében, az Udvarhelyi Híradó tanúsága szerint, már 19o8-ban határozatot fogad el a városvezetés.
A feltételek, az építéshez, azonban csak később adatnak meg.
Az új Állami Elemi Iskola építése dr. Réthi Imre polgármestersége és Botco Iuliu igazgatósága alatt kezdődött el 1934-ben. Tervezője Török Artúr építészmérnök volt, a munkálatokat pedig Fekete Dénes építkezési vállalkozó vezette le. Az eredetileg tizennégy tantermesnek elképzelt épületet, egy emeletesre és kilenc tantermesre építették. A tantermek közül egy párat tanítói és tanári lakásokként használtak.
Mivel az építéshez kiutalt állami és vármegyei támogatás túl kevés volt, a város fedezte a költségek nagy részét. Az építés felgyorsításához jelentős mértékben hozzájárultak a szombatfalvi szülők, és a környező falvak közbirtokosai is.
Annak ellenére, hogy az 1935-36-os tanévtől már az új épületben zajlott a tanítás, megmaradt a templom melletti épület is, ahol az alsó tagozatos diákok tanultak, sőt a szombatfalvi Népházban is tanítottak.
A gyereklétszám nagyarányú növekedése miatt, 1969-ben egy új épületszárnyat építettek az iskolához, a mostani oldalsó szárnyat, mely 5 tantermet, WC-t és két irodahelyiséget tartalmazott.
Jelentős lépés volt az iskola korszerűsítése tekintetében a központi fűtés bevezetése 1971-ben.
Ugyanebben az évben ünnepelte az iskola fennállásának 75. évfordulóját.
Az 1918-19-es tanévig hat osztálya volt az iskolának, 1919-194o között hétosztályosként, 194o-1944 között nyolcosztályosként, 1944-1949 között ismét hétosztályosként, 1964-1965-ös tanévtől pedig nyolcosztályosként működik az iskola.
Az 1952-1953-as tanévben került sor először a délelőtt-délután való iskolába járás bevezetésére. A 2oo6-2oo7-es tanévtől, a gyereklétszám csökkenése miatt egy váltásban folyik az oktatás.
Az 1956-57-es tanévtől megszűnik mint fiúiskola és vegyes iskolává alakult át, ekkor duplázódott meg az iskola tanulólétszáma, és vezetődött be a két váltásos iskolarendszer.
1996-ban, a százéves évforduló évében, az iskola tanulólétszáma 667, ebből 322 az I-IV osztályokban tanuk és 345 az V-VIII osztályokban.
Az iskolának a legtöbb tanulója az 1975-76-os tanévben volt, 795 tanuló.
A 110 éves évforduló évében, 2006-ban 508 tanulója volt az iskolának.
Jelenleg 388 tanulónk van.
„ Én, amíg minden omlik, összedűl,
Gyökereimmel e kopár fokon
– Bús székely fenyő – megkapaszkodom,
S állok, daccal, társ nélkül, egyedül.
..
Kibírtam én már sok telet, míg jöttek a jégtörő szelek,
S gallyaimon, mint húrokon,
Új fuvalmak zenéltek!
Így múlnak, újulnak az évek
Én az időkkel bátran szembenézek!”
Orbán alapítvány:
Budvár Szociális Központ:
Tompa László Iskola Főépülete:
Fejlesztő Központ:
Igazgató: Tikosi Éva, matematika szakos tanár
Igazgatóhelyettes: Nagy Mária Enikő, testnevelő szakos tanár
Vezetőtanács:
Szakszervezeti vezető: Takács Levente
A személyi megosztás képzettsége és minősége:
A Budvár Szociális Központnál :
Az Orbán Alapítványnál:
A fejlesztő központ:
A módszertani körök csoportosítása:
Minőségbíztosítási bizottság :
Iskolai szülőbizottság:
Adminisztrációs munkacsoport:
| Osztály | Óraszám | Min. kötelező | Max. kötelező |
| 1 | 23 | 22 | 24 |
| 2 | 23 | 22 | 24 |
| 3 | 24 | 24 | 26 |
| 4 | 25 | 25 | 27 |
| 5 | 28 | 27 | 29 |
| 6 | 31 | 29 | 31 |
| 7 | 32 | 32 | 33 |
| 8 | 32 | 31 | 32 |
Választható tantárgyak:
A választható tantárgyak kiválasztásánál figyelembe vesszük a szülők és a tanuló igényeit, de ugyanakkor alkalmazkodnunk kell bizonyos törvényi és anyagi feltételekhez. Iskolánkban elég változatos választási palettát nyújtunk tanulóinknak. Idei tanévben a következő órákat tartjuk:
Versenyek:
Az iskola tanítói testülete felvállalta a Babes – Bolyai Egyetem Tanítóképző Karán tanuló egyetemisták gyakorlati képzésének irányítását. Ez nagyon komoly munkát és sok energiát követel minden tanítótól, és az iskolánktól.
1990 óta vagyunk testvériskolai kapcsolatban az egri Lenkey János Általános Iskolával. Az első nyolc évben évente kétszer találkoztunk, egyszer Egerben és egyszer városunkban. Ez után, anyagiak miatt, kénytelenek voltunk átszervezni a kapcsolatunkat és azóta évente találkozunk, egyik évben Egerben, másik évben Székelyudvarhelyen. Ezen alkalmakkal 30-40 tanuló és 10-15 tantestületi tag látogat meg, az elszállásolás minden esetben családoknál van. Így nem csak az iskola kapcsolata, hanem a családaink között is baráti kapcsolatok alakulnak ki. Ezen látogatások alkalmával kulturális műsorokat, kirándulásokat, szabadidős programokat szervezünk egymásnak.
